Charles Duhigg A szokás hatalma (Casparus kiadó, 2012) című könyvében elmesél egy történetet, melyben egy cég kifejlesztett egy forradalmian új szagtalanító sprayt. A készítmény olyannyira hatásos volt, hogy még borzok befogásával foglalkozó nőnek is segített párt találni, ami előtte lehetetlennek tűnt, mert a borz bűz kimoshatatlanul beleivódott ruháiba, és lakása bútoraiba. A spray azonban képes volt megkötni a levegőben a szagokat okozó molekulákat, nem elfedve, hanem teljesen megszüntetve azt. A termék még sem ért el áttörő piaci sikert, sőt, kifejezetten rosszul teljesített. A marketingcsapat évekig hiába próbálkozott eladni az egyébként valóban jól működő, és hasznos terméket, mígnem egyikük egy felhasználó teszt felvételeit elemezve észrevett valamit. A háziasszony, akinek tesztelésre adtak egy doboz spray-t, a takarítás végeztével fújta be vele a szobát. Mikor megkérdezték, miért, azt felelte, hogy így lesz tisztaságszag a szobájában. A termékfejlesztők ekkor kipróbáltak valamit: illatanyagot adtak a készítményhez. A termék innentől fogva slágerré vált, pillanatok alatt elkapkodták a polcokról, a forgalmazók kapkodtak érte, hogy árulhassák, a gyártó cég pedig alig győzte a termelést. Mi okozta a hirtelen változást? A szokás.

A tisztaság pszichológiája

Seth Godin egy hasonló jelenségről számol be Minden marketinges sztorizik (HVG könyvek, 2011) című művében. Mint írja, a fogmosás nem volt a mindennapi tevékenységek része, s ahhoz, hogy az egész világon elterjedt szokássá váljon, bizony be kellett vetni egy marketingfogást. Ez a marketingfogás egy felületaktív anyag, a nátrium-laulril-szulfát (SLS)a habzásért felel. Ugyanez az anyag található meg a legtöbb háztartási tisztítószerben, tusfürdőben, szappanban is, szerepe pedig leginkább csak a látvány. Akárcsak az illatosított szagtalanító spray (érzitek az iróniát?) esetében, itt is kell valami hozzáadott élmény, ami látványossá teszi a termék hatását. Egyszerű pszichológia, sokkal könnyebb elhinni egy termék esetében (főleg, ha újdonságról van szó, mint a fogkrém a maga idejében), ha ténylegesen látjuk működés közben. Ez jól tetten érhető mosogatás közben; minél jobban habzik a szivacs, annál jobban tisztítja az edényeket, mert „hat” a mosogatószer.

A valóságban viszont ez lényegében csak placebó, egy pszichológiai trükk. Bár az összeesküvés elméletekkel szemben az SLS nem halálos méreg, tény, hogy lassítja a szájban kialakult fájdalmas afták gyógyulását, sőt egyes vélekedések szerint felelős is érte.

A Cleanne növényi hatóanyagokból készült mosogatószerében nem hogy habzást segítő adalékanyagok nincsenek, de egyáltalán nem tartalmaz semmilyen mesterséges vegyi-anyagot. Bár teljesen bababarát, ezzel nem fogsz aranyos kis habpöttyöt nyomni gyermeked orrára. Ha mégis szeretnél egy kis habzást a mosogatáshoz, válaszd a Cleanne bio kókuszszivacsot, melynek rostjaival reakcióba lépve hab képződik.